Képernyőhasználat

A digitális eszközök a mindennapok részévé váltak, különösen a fiatalabb generációk számára. A mindennapokban gyakori, hogy már a csecsemők kezében is láthatunk digitális eszközöket. A szülők fejében meg sem fordul, hogy ezzel nem segítik a csecsemő vagy gyermek fejlődését, hanem hátráltathatják, de minimum megzavarják azt.

Tudományos kutatások igazolták, hogy a szülők digitális eszközhasználata jelentős hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, hiszen a gyerekek elsősorban szüleiktől tanulják meg az érzelmi kapcsolatok kezelését, a kommunikáció módjait és a figyelem irányítását. Ha a szülők túlzottan belemerülnek az okostelefonok, táblagépek vagy számítógépek használatába, az csökkentheti a gyermekkel töltött minőségi időt, és negatívan befolyásolhatja a kötődést, az érzelmi biztonságot és a szociális készségek fejlődését.  A túl sok tévénézés/képernyőhasználat összefüggést mutat a beszédfejlődés lassulásával, az alvászavarokkal, valamint a szülő és gyermeke közötti interakciók csökkenésével. A korai tévénézés/képernyőhasználat kihatással van a későbbi (felnőttkori) tévénézési/képernyőhasználati szokásokra, így hozzájárul a figyelemzavarok, a rendszertelen étkezési szokások és a viselkedészavarok kialakulásához.

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus nagyon szemléletesen magyarázza a kisgyermekkori képernyőhasználat idegrendszeri hatásait és következményeit:

"Mire a 3,5 éves gyerekeket beviszik az óvodába, sokan már nem tudnak mesét hallgatni. Egyszerűen nem képesek figyelni rá, nem köti le őket - mert addig mindig csak mesét néztek. Vagy videoklipeket. Vagy éppenséggel reklámokat. Ezek gyorsan, vibrálóan csiklandozzák az agyfelszínt, ezért a gyerek nem is tudta megismerni azt az élményt, hogy leengedi magát, mint egy kútba, a kéreg alatti világba vagy a jobb félteke képvilágába, ahol élvezetet okoz a hallgatott mese által felidézett, egymást követő képek áramlása. Kihúztuk az átélést a kéreg alatti tartományokból a kéreg felszínére, vagyis az többé már nem érzelmeket is mozgósító jelenlétet és beleélést jelent, csupán a folyton változó ingerek vizuális, intellektuális nyomon követését. Ezen a szinten csak a rövid benyomások megragadhatók, és ha ezek nem változnak kellő sebességgel, akkor érdektelenné válnak, mert az élményben nincs érzelmi átélés. Ha pedig a gyerek hozzászokik ehhez az állandó kapirgáláshoz az agy felszínén, akkor már mindig ez kell neki. Akkor már nem képes figyelmével bevonódva mesét hallgatni, folyton csak a gyorsan villódzó videoklipeket követeli, mert erre az intenzív birizgálásra vágyik. Ha nem kapja meg, elunja magát. Pedig azok a három-négy-öt éves gyerekek, akik ilyen szempontból nincsenek elrontva, lenyűgözően hosszú ideig tudják ugyanazt a végtelenül egyszerű játékot élvezettel játszani: például felmásznak a homokos kis domboldalon és lecsúsznak. Felmásznak, lecsúsznak. Mire én, a felnőtt esetleg – helytelenül – rájuk szólok: „Már ötször lecsúsztál, elég legyen ebből, piszkos lesz a ruhád, hogy nézel ki már most is?!” Holott ez a tökéletes időtöltés egy gyerek számára!"

Ajánlott képernyőidő korosztályonként

A teljes tiltás helyett fontos a megfelelő használat elsajátítása. Az alábbi ajánlások segíthetnek:

• 2 éves kor alatt: egyáltalán nem ajánlott a képernyő használata.
• 2 - 3 éves kor között: Kerülendő a képernyőidő, kivéve, ha a szülő aktívan részt vesz benne.
• 3 - 5 éves kor között: Maximum napi 30 perc, lehetőleg oktató tartalommal és szülői felügyelettel.
• 6 éves kor felett: Egyénileg szabályozandó (lehetőleg  max. 60 perc) az iskolai és egyéb elfoglaltságok figyelembevételével. Nemcsak az idő, hanem a tartalom is meghatározó szempont.

A szülők számára kihívást jelenthet a megfelelő egyensúly kialakítása. Néhány hasznos tanács:

• Lefekvés előtt egy órával már ne legyen képernyőhasználat.
• Legyenek "képernyőmentes" időszakok, például étkezéseknél vagy közös programok során.
• A kötelezettségek (tanulás, házimunka) élvezzenek elsőbbséget.
• Tanítsuk meg a gyermekeket az online biztonságra és tudatos médiafogyasztásra.
• A tiltás helyett az egészséges használat kialakítására törekedjünk.
• Korlátozzuk a mobilhasználatot családi együttlétek alatt.
• Határozzunk meg egyértelmű szabályokat a képernyőidőre.
• Támogassuk a gyerekeket a valódi társas kapcsolatok kialakításában.
• Mobiltelefon vásárlása: Átlagosan 10 éves korban kapják az első telefont, de érdemes megfontolni, milyen készüléket választunk.
• Szülői felügyelet beállítása:
  • Android: Google Family Link segítségével szabályozható a használat.
  • iPhone: Családi megosztás funkcióval állíthatók be a korlátozások.